Mérnöki kommunikáció 5.

Modern IT technológia megengedi, hogy már ne 1000 rajzon kell felülvizsgálni, építeni egy létesítményt, épületet, hanem az egész folyamat egy állományon korrekten menedzselhető, a mérnöki kommunikáció más formában valósul meg.

Mi is ez?

Az ipari létesítmény tervezésben már kb. 6 -8 éve megjelentek azok a megoldások, amelyek lehetővé tették, hogy a projekt egyes szakaszaiban ne rajzokat küldözgessenek egymásnak a felhasználók, hanem egy db fájlt, amibe 3D-ben lehet a tervezési koncepciót ellenőrizni. Ekkor a megrendelő, kivitelező emberei megnyitottak egy állományt és abban nemcsak nézhették a modellt, hanem mérhettek, ki-bekapcsolhatták rendszer elemeket, revíziós megjegyzéssel láthatták el a koncepciót.

Óriási előnye, hogy olyanok is megérthették a tervezést, akik nem mérnökök, pl. finanszírozással foglalkozok,  vagy olyan társtervezők, akik saját jelrendszerüket értik, de a partner szakmáét csak gondolják, hogy értik.  Másik előnye, hogy csak egy állomány létezik, így elkerülhető volt az a probléma, hogy egyik érintett erre rajzzal kapcsolatban tett megjegyzést, másik pedig egy másik rajzot kommentálta.

Szoftveres megoldás

Az első között jelentkezett a CADMATIC létesítmény tervező program az un. eBrowser megoldással. Ez a megoldás Internet Explorer- be épülő plugin, amelyben az érdekeltek meg tudják nézni a terv jelen állását, mérni tudnak benne, és el tudnak végezni minde olyan feladatot, ami a terv egyeztetés alatt értünk. Mostani verziók már alkalmasak arra, hogy különböző dokumentumokat linkeljünk hozzá, így rákattintva csőre nemcsak specifikációs információk jelennek meg, de be lehet hozni a diagram rajzát, ha megfelelően publikálták.

Nem lennék igazságos, ha csak a saját terméket említeném. Sokan használják a NavisWorks megoldást, amely nem web-es, de rendelkezik ütközés vizsgálattal, ha vastagabb a pénztárcánk. Megjelent hasonló megoldás AVEVA szoftverben is, bár tudomásom szerint ennek ára is jelentős.

Magasépítészet, ahol csak elindultunk

Ahol szerintem leginkább kellene lépni az a magasépítés, elsősorban olyan projektek esetén, ahol sok szereplő van, legyen az egy múzeumi negyed tervezése, egy stadion projektje, vagy egy nagyobb irodaházi befektetés. Az már teljesen elfogadott, elvárás, hogy az elképzelést 3D-s látványképen, videón osztja meg a tervező, elsősorban az építész. De itt véget ért a “NewWave”, megyünk vissza a palatáblához. Engedélyezési tervet, igaz elektronikusan formában, de ugyanúgy küldi be a tervező, a társtervezőkkel szintén hagyományos elektronikus rajzokon dolgoznak. A kivitelezési szakaszról és szereplőkről ne is beszéljünk.

Van-e igény erre?

Ma napi történet, hogy felhívott egy vevőm, hogy kell az eBrowsert használni. Mikor elmondom a fontosabb ismérveket, hirtelen rájön, hogy mennyivel egyszerűbbé válik a munka ezután. Tehát nem ismerik a mérnökök ezeket a megoldásokat, így az igényük sem mérhető fel. Talán azt a példát mondanám, hogy amíg nem ismertük a mobil telefont, nagyon kevesek gondolkodtak azon, hogy mennyire jó lenne a mobil kommunikáció. Így, hogy ismerik, már mindenki igényli, az is akinek valójában nem is kell.

Ez a cikk és az egész cikk sorozat is azért készül, hogy feltegyük a kérdést, hogy jól kommunikálunk, nem kellene változtatni?