Mérnöki kommunikáció az oktatásban

Mérnöki kommunikáció 4.

25 év ezelőtt  az egyetemen a kommunikációs képesség bármely formájának elsajátítása kizárólag a vizsgán szerzett gyakorlatra korlátozódott. Feltételeztem, hogy jelentősen változott a világ, így mai fiatalok elsajátíthatják azt a képességet, amellyel műszaki tudásokat tudják közvetíteni mások számára. Kicsit körbenéztem, mi helyzet a magyar műszaki egyetemeken.

Mit és hogyan kerestem?

Módszertanom alapja az volt, hogy az interneten megpróbáltam a témához tartozó kulcsszavakra rákeresni, és kapott linkek alapján megnézni tantárgyi tematikát, tankönyvek tartalomjegyzékét.  Vizsgáltam, hogy a tematika az általános kommunikáció oldaláról közelít, vagy a műszaki szükségletből lett meghatározva, vagy IT technológia alapján lett kidolgozva. Vizsgáltam, hogy a tematika mennyire veszi figyelembe a törvényi kötelezettségeket, mennyire azonosítható a korábbi bejegyzésemben említett 4 fő kommunikációs alapviszonyt.

Almamaterem

Mivel a BME-n végeztem, és napjainkban is az intézmény bocsátja ki a legtöbb műszaki értelmiségit, a keresést az ő oldalukon indítottam. Az első újdonság számomra, hogy a “régi” Szociológia Tanszék neve kibővült Kommunikációval. A tanszék mind alapképzésben, mind mester képzésben oktat kommunikációs tárgyat, de nem mérnököknek, hanem kommunikáció szakos hallgatóknak. Az Üzleti Tudományok Intézet, akinek meglátásom szerint kínálnia kellene a mérnök szakos hallgatóknak ilyen felvehető tantárgyat, csak marketingkommunikációt oktat. Villamos mérnökök számára találtam “Kommunikáció” tantárgyat az elméletet leíró tartalommal. Természetesen találtam olyan tárgyakat, mint műszaki ábrázolás, de az csak egy kis része a nagy egész kommunikációnak.

További találatok

Rákeresve a “mérnöki kommunikáció” fogalomra, első helyen a Széchényi egyetem tantárgy kiírását találtam, amely mintha nem is mérnök képzésre lett volna kitalálva, hanem egy HR cég munkakeresés kommunikációjára koncentrálna. Fontos a téma, de miért hívják MÉRNÖKI KOMMUNIKÁCIÓ-nak? Hasonló volt a helyzet a Debreceni egyetem képzésén, talán érdemes megemlíteni a kommunikáció alapjainak hangsúlyosabb megjelenését.

Sokkal biztatóbbnak tűnik az Óbudai Egyetem tematikája, ahol megjelenik az elméleti alapokon túl az üzleti kommunikáció, sőt egy előadás érinti a műszaki kommunikáció-t.

Más irány a Miskolci Egyetem “ Interaktív mérnöki kommunikáció és a tervezést támogató CAD rendszerek” jegyzete, ahol CAD rendszerek oldaláról közelítik a témát. Nem tartom progresszívnak az ott leírtakat az első bejegyzésben leírtak miatt, de abszolút mai helyzetre készít fel.

Messze a legszimpatikusabb a Szegedi Egyetem Mérnöki kommunikáció és magatartás tárgya volt, amely komplexitásába kívánta témát kezelni, érintve olyat, mint szabvány, vagy archiválás.

Összegzés

A fentiekben is látszik, hogy elindult valami az egyetemeken. Két fő irány azonosítható:

  • Valahol egy általános, üzleti kommunikációval foglalkozó kolléga lett felkérve, aki műszaki specialitásokat nem vette figyelembe.
  • Máshol pedig mérnök végzettségű kolléga vette szárnyai alá a témát és így kommunikáció általánosabb ismérvei maradtak el, RAJZ =KOMMUNIKÁCIÓ alapról lett indítva a tematika.

De sehol sem látszott a válasz   “A csendes forradalom”  bejegyzésben érintett problémára.

Korábbi cikkek a témában:

A csendes forradalom

Akkor kivel kommunikálunk

Mobil eszközök

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük