Végeselem trendek és a stadionok

Mint statikus végzettségű és véges elemes szoftverek lelkét valamennyire ismerő szakember, aki ráadásul foci örült, mindig nagy figyelemmel kerestem, melyik új stadion, melyik véges elemes rendszer referenciái között található meg.

Abban talán megegyezhetünk, hogy stadionok tervezése során a lelátók statikája nem egy izgalmas feladat, talán az Arsenal stadionnál, vagy leendő Puskás Stadion esetén az is megér egy bejegyzést. Igazi kihívás a tetőszerkezet jelenti, legalábbis én mindig ezt lesem, hogy oldotta meg a kolléga. Ma már nem lehetetlen feladat egy egész stadion lefedése, bár sok ellenérve van a teljes befedés ellen. Ha a gyepszőnyeg beszélni tudna, ő protestálna ellene leghangosabban. Ezért a legtöbb stadionban olyan megoldást választottak a megrendelők és mérnökök, amely az ülőhelyek lefedését oldja meg.

Új magyarországi stadionok

Utóbbi időben 3 stadion adták át hazánkban, amely 3 statikai modellt is takart.

  • Pancho aréna méretében a legkisebb, de mivel az anyaga fa, és organikus építészet stílusban készült, így értelemszerűen egyedi tér modellt igényelt.
  • Debreceni aréna egy érdekes, de igazából öszvér megoldás, amelyben a konzolos térrács tartó szerkezete lett megbolondítva több megoldással. (Leírás itt) Én ezt 2 és fél dimenziós modellnek hívom, ahol a tervező kilép a keretszerkezet gondolatából, de nem használ teljes térmodellt.
  • Statikailag (szerintem) legizgalmasabb a Groupama aréna (Fradi stadion), ahol a szerkezet egy 3D-s rácsszerkezet, ahol az egész együtt dolgozik. Ahogy én figyelem, ezek a “héj” alapformát mutató megoldások a legnépszerűbbek világszerte.

groupamaimage30 pancho_arena4

 

 

 

Szakemberek számára a 3 kép együttese beszédes lehet.

Statikus és a költség

A stadion építés egyik legdrágább és legproblematikusabb kérdése a tető kialakítása. Ha itt 10 %-kal kevesebb anyagra van szükség, az jelentősen csökkentheti a költségeket. Vannak olyan számítások, ahol hagyományos rúdszerkezet modellel történt stadion szerkezet és térmodell között 30-40% anyag szükségletet tudtak kimutatni. Ez szélsőséges eset, de jól mutatja a jelentőségét, hogy milyen modellt használunk, az jelentős versenyelőnyt jelent a piacgazdaságban.

Véges elem a digitális átállásban.

Ha az előbbi gondolathoz még hozzászőjük a digitális átállás trendjét, amely minden cégnek egyik legfontosabb kérdésé vált vagy válik rövidesen. Hogy alkalmazkodjon a cég az Y-generáció Facebook szokásihoz? Hogy változtassa meg az üzleti modellt? Csak néhány kérdés, ami a cégvezetőket izgatja az utóbbi időben. Legfontosabb kérdést, az üzleti modell váltást a statikusok számára, úgy kell lefordítani, hogy tudok más statikai modellel és azt támogató szoftverrel dolgozni, hogy megfeleljek a kornak, a kihívásoknak. Ha olyan szoftver használók, amely nem tud optimalizálni, amelynek a teljes térbeliség problémát jelent, amelyben modell építés egy évszázad, verseny hátrány szenvedek, nem kapok jó munkát, jó áron.

Utóirat

Sokan azt várnák, hogy most mondjak szoftver neveket, de mint az egyik szoftver  forgalmazója ezt nem tehetem meg. Számos szoftver elérhető, de minden statikus döntse el, hogy ő milyen versenyben, milyen előnyt szeretne, és aszerint döntsön a program használatáról. Stadion példa erre csak egy jó esettanulmány, saját esettanulmányát mindenki a saját körülményeire állítsa fel.

Érdekes esettanulmány

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük